A Zempléni-hegység és Hegyalja legnépesebb városa a Ronyva-patak partján alakult ki. Neve: Sátoraljaújhely mint többszöri összetétel a település fekvését és történelmi létrejöttét, szerepét sűríti egy szóba. A város nyugati határában emelkedő hegyek formája adta a helynév első elemét, a második a helyhez való viszonyát, viszonyítását szolgálja, a harmadik és a negyedik tag az újratelepülés emlékét őrzi.
A történelmi Zemplén vármegye egykori székhelye- Petőfi Sándor szép megfogalmazása szerint- a "hasonlíthatatlan szépségű Sátor-hegyek" aljában települt. 1261-ben nyert városi kiváltságokat V. István királytól. Szerencsés földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően már a középkorban jelentős fejlődésnek indult. A világhírű borvidék, Hegyalja részeként fontos kereskedelmi utak vezettek rajta keresztül Oroszország, Lengyelország, Erdély irányában és az ország belseje felé. Jelentős történelmi hagyományokkal rendelkezik: a szomszédságában fekvő Borsiban született II. Rákóczi Ferenc, innen indult politikai pályára Kossuth Lajos. A városból és a csatolt városrészből Széphalomból irányította Kazinczy Ferenc a magyar nyelv megújítását.
Ma az ország legészakibb városa. Lakóinak száma körülbelül húszezer. A zempléni táj központja szerencsésen megőrizte tiszta levegőjét, és természeti környezetét. A fölötte magasodó hegyek vulkáni eredetűek, formájukat az idelátogatók az olaszországi Vezúvéhoz hasonlítják. A város központja a felvidéki kisvárosok jellegzetes hangulatát őrizte meg. A főtér arculatát a római katolikus nagytemplom, a Kossuth-szobor és a barokk stílusú Megyeháza (ma Városháza) határozza meg. A templom és a Kossuth-szobor között ún. Nimfás-kútból a hegyekből lefutó forrás vize csörgedezik. Határátkelőhely a Szlovák Köztársaság felé. Itt található az ország leghosszabb libegője. 2006. szeptember 16-án adták át a Hősök terén épült zenélő, fényeffektusokkal ellátott szökőkutat.
Az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál városok sora alakult ki, melynek az utolsó tagja - Sátoraljaújhely - a Zempléni-hegységben, hazánk észak-keleti csücskében fekszik. A mai városban kelet-nyugati irányban három szint különböztethető meg:
Az első szint a tengerszint felett 100 m, a középső szint 120-130 m, a felső szint 170 m magasan terül el. A várost keletről a Ronyva-patak, nyugatról a Sátorhegy-csoport, dél-kelet felől Végardó és Sárospatak, északról Rudabányácska, Széphalom és Károlyfalva határolja. Sátoraljaújhely határőrváros, két határátkelőhelye van.