Megígértem Don José-nak, hogy írok...
Ez év aug. 25-től szept. 1-ig nyaraltunk Tossa de Mar-ban, a Sol 2 apartman 101-es szobájában. Tulajdonképpen minden rendben volt a szobával, bár a hűtőszekrény személyében volt egy szobatársunk... Szegényke annyira a végét járta, hogy minden egyes reccsenésében, koppanásában a halálát vártuk. Igaz, hűtési teendőit becsületesen ellátta. A másik dolog, ami akár balesetet is okozhatott volna, az a "csillár" szabadon és igen szabályos ívben lógó (!) vezetéke, ami az egyszerűség kedvéért két szakaszból állt, középen "szakszerűen összetekert" és szigetelőszalaggal "szigetelt" drótvégekkel. Nos, a vezeték alsó ívébe egy öltözködés alkalmával beleakadtam és folytonossági hiányt idéztem elő a fércelt vezetékben... Leakasztottuk a csillárt és az asztal alá tettük, a biztonság kedvéért. A hibát jeleztem az idegenvezetőnek, igaz, csak hazainduláskor.
Ennyi a rossz, amit írhatok. A jó pedig annyira sok, hogy arra itt nincs hely.
Tossa gyönyörű, úgy a város, mint a környezete. A várban és az óváros utcáin élmény sétálgatni, a nyaralók és a helyiek udvariasak, türelmesek, bár utóbbiakra mindez inkább jellemző. A kellemes, nyugodt légkör csak éjszakánként, és hajnalonta tört meg, hol az említett hűtőszekrény, hol az utcán kissé hangosan vidámkodó emberek miatt. De mindez belefért. A számtalan étterem közül nehéz választani. Nálunk a Sa Riera nevű éttremem volt a favorit, ami ugyan nincs a parton, mégis plafonról lógó sonkáival, családias hangulatával belopta magát a szívünkbe. A pincérek az utolsó napon kézfogással búcsúztak tőlünk, megjegyezve, hogy visszavárnak...
Imre József személyében egy sajátos humorú, remek embert ismertünk meg, aki minden egyes programunkat lelkiismeretesen megszervezte, s összeszedett előadásaival minden esetben lekötötte a figyelmünket. Segítőkészsége magától értetődő volt. Don José, KÖSZÖNJÜK!
S végül néhány szó a buszról, az útról. 192 cm-es magasságomat nem kellett természetellenes testtartásba kényszeríteni a 31 órás út alatt. Kényelmes, tiszta buszban utazhattam, megfelelő gyorsasággal. Molnár Zsolt, és - ha jól emlékszem a nevére - Csorba Zoltán sofőrök épségben oda, és hazaszállítottak bennünket. Ez a lényeg, KÖSZÖNJÜK!
Mindent egybevetve remek nyaralás volt.
Különben a wiwen megtalálsz Somogyi Dóra (Dódi) néven,és akkor talán beazonosítassz.
