Három barátnőm és én tegnap értünk haza Sartiból és mindegyikőnk nevében mondhatom, hogy az eddigi legszebb nyaralásban volt részünk. Legszívesebben azonnal visszaülnénk a buszra és mennénk megint, mert Sarti az a hely, ami első pillanattól kezdve végérvényesen belopja magát mindenki szívébe. A tenger gyönyörű, az ott élő emberek kedvesek és segítőkészek, és ha túrázni van kedvünk akkor meg el lehet indulni a kikötő irányába.
Igaz, hogy nemsokára vége a szezonnak mégis úgy gondoltuk, hogy megosszuk a még most utazókkal vagy már hazaértekkel a mi tapasztalatainkat és élményeinket. Akik nem tudják biztosan hova szeretnének menni nyaralni, azoknak azt tanácsoljuk, hogy Irány Sarti! Nem fogtok csalódni! Mi busszal utaztunk és bár nekem nem szokásom előre olvasgatni, most kivételt tettem és az olvasottak alapján egy jó hosszú utazásra készültünk fel. Mivel a beszámolók alapján elég sokan panaszkodtak arra, hogy rengeteget álltak a határokon. Hát úgy tűnik, hogy mi már itt felborítjuk a szokásos rendet, mert fél-fél órákon kívül nem igazán álltunk egyik határon sem. Odafele Szerbiánál volt ugyan egy másfél órás pusztaságban való sétálgatás, de az úti célunkat figyelembe véve ennyi igazán belefért. Visszafelé pedig még annál is gyorsabban sikerült elérnünk a magyar határt. A buszos utazásról annyit, hogy egyszer nekünk elég volt :D Fiatalok vagyunk, kipróbáltuk, jövőre inkább spórolunk többet a repcsire. Ennek ellenére le a kalappal a buszsofőrök előtt. Mindegyikük kedves volt, vagy fanyar humorral megáldott, ami lehet nem mindenkinek jön be, de mi azok közé tartozunk akik értik a humort.
Augusztus 27.-én 11 felé érkeztünk meg Sartiba. Rögtön az idegenvezetők szárnyai alá kerültünk, mi Salamon Kata keze alá, aki első pillanattól kezdve nagyon szimpatikus volt mindegyikőnknek. A George 1 apartman földszinti, két légteres szobája volt a miénk. Hatalmas terasszal, ahova minden helyiségből ki lehetett jutni. Felszereltség szempontjából mi abszolút elégedettek voltunk, hűtő, rezsó, mikró, tányérok ( amik nagyon szépek voltak.
Tudom, hogy nem ez a legfontosabb szempont, de ha a részletekbe is belemegyünk akkor ezt is muszáj megemlítenünk. ) stb. Tévé mind a két szobában volt és mozizni vágyók figyelem, ha este esetlegesen kedvetek van filmet nézni vigyetek magatokkal pendriveon filmet, mert a tévékhez lehet csatlakoztatni és akkor belefér egy-két görög film a feeling miatt.
A szállásunkat dél környékén tudtuk átvenni, gyorsan kicsomagoltunk és ahogy gondolom mások is tesznek ilyenkor rögtön lementünk a partra. A gyönyörű, tiszta víz az Athossal a háttérben szerelem első látásra. Volt időnk csobbanni egyet, utána Kata várta a csoportot egy kis eligazításra az egyik étteremben, hogy mire számítsunk, mire érdemes figyelni, hol van az olcsó bolt, milyen programok vannak és kaptunk tőle kis szótárt a fontosabb szavakkal. Ami igazán hasznosnak bizonyult a vásárlások alkalmával. Hiszen ha már az ember egy adott országban van erőltesse meg magát legalább az alapokig. Mennyivel jobb görögül kérni valamit és látni ahogy elmosolyodik a görög boltos, hogy legalább megpróbálod és nem csak úgy magyarul belökni az éterbe, hogy héj két buktát szeretnék.
Már az eligazítás előtt eldöntöttük, hogy hajókirándulásra akarunk majd menni és három kirándulásból volt lehetőségünk választani. Végül a blue lagúnás kirándulásra tettük le a voksunkat és nagyon nem csalódtunk benne, de erről majd egy kicsit később, hiszen még csak kedd van és a kirándulás szombaton volt. Mint minden nyaralni vágyó mi is napozni és pihenni szerettünk volna. Semmi igazán nagyra törő, világmegváltó terveink nem voltak, csupán olyanok, hogy ha van kedvünk elmenjünk túrázni egy cseppet vagy éjszaka kiülni egy üveg jól behűtött borral a tengerpartra és beszélgetni. Szóval semmi igazán megterhelő. Ráadásul elég mozis bagázs vagyunk, tudjátok azok, akik minden filmet képesek más megvilágításba helyezni és akik szeretik a nem limonádé alkotásokat is, azokat amik igazán elgondolkodtatnak. Voltak napok, amikor kicsit muszáj volt a szobában maradnunk, mert sikeresen leégtünk a napon és már az első ilyen alkalomnál rájöttünk, hogy a görög szappanopera nem igazán tudja lekötni az embert. Pendriveunk volt, és hála Katának estére már a Mamma mia és társaival is fel voltunk szerelkezve az esetleges szobafogságra.
Az étkezést mi egész könnyen megoldottuk, mert főzni nem igazán akartunk, a gyros pedig olcsó és finom. Első nap megtaláltuk a kedvenc helyünket az Obelix étteremet, ahol bónuszként még a pincér is ritka jól nézett ki. Igaz, ez a pasikat biztos nem fogja felcsigázni, de hölgyeim, ha arra jártok vessetek néhány pillantást a gyrosokat összerakó daliás úriemberre. :D Ahogy teltek a napok szépen beleszoktunk a Sartis mindennapokba. Reggel a pékségből fincsi mazsolás bukta, amit senki ki ne hagyjon! Aztán, ha jó az idő késő délutánig a parton pancsolni, ha rossz az idő elindulni a nagy kikötőig a hegyeken keresztül. Miközben mi persze belebotlottunk szépen a nudi strandba. Este irány az Obelix és Jorgosz ( a pincérünk) a grand tours irodáját is minden nap útba ejtettük, mert Kata pillanatok alatt a szívünkbe lopta magát. Úgy állt hozzánk, mint egy anya vagy egy nagyon jó barátnő, akivel nem kell köntörfalaznia az embernek és lehetünk őszinték hozzá mindenben. :D Egyszerűen jól esett ott ülni nála beszélgetni, nevetni és tanácsot kérni tőle, hogy hova menjünk koktélozni, érdemes-e elslattyogni a narancspartig stb. Ráadásul a grand tours irodából, ha kijön az ember a sarkon ott vannak a kukoricás nénik, akiktől mi minden este vettünk egyet-egyet. Egy: Mert irtó fincsi a sült kukorica. Kettő: Mert a néni olyan édes, hogy nem tudsz úgy elmenni mellette, hogy ne vegyél tőle. Vagy legalábbis mi nem tudtunk elmenni egyik este sem. A kedvenc boltjainkat is igen hamar megtaláltuk. Nem vagyunk azok a tipikus szuvenír gyűjtök ezért nem volt könnyű dolgunk meglepi vásárlásoknál. Szerencsére van bőven választék a turistáknak mindenféle apróságból. Aztán eljött a szombat és a hajókirándulás napja. Reggel elég borús volt az idő, de mi nem vagyunk azok a fajták akiknek ez kedvét szegi. Szerencsére a turnusban lévő többi emberke is hasonló mentalitással rendelkezett mint mi, és háborgás helyett simán elindult mindenki a hegyeken át a nagy kikötőbe, mert a hajónk a régi kikötőbe a hullámzás miatt nem tudott bejönni. Amilyen borús időjárással indult ez a kirándulás annál jobban sikerült. Kata vezénylésével nagyon finom saláta készült, mellé souvlaki, sült paprika, kukoricás kenyér és mire a blue lagúnába értünk a nap is kisütött így a parton ülve lehetett enni, hogy aztán a tengerben hűtsük le magunkat. Visszafelé sirtakiztunk a hajón és olyan gyönyörű helyen álltunk meg nyílt vízi fürdőzésen, hogy az ember először csak áll és issza be a látványt, ami eléje tárul. Fájó szívvel közeledtünk a nyaralásunk végéhez és azzal nyugtatgattuk magunkat, hogy így ez a tíz nap sokkal többet jelent a számunkra és egyszer úgyis vége lenne és vissza kellene térni a valóságba ebből a varázslatos világból.
Egyszer még biztosan vissza fogunk térni Sartiba, és nem csak a gyönyörű tenger miatt. Az ottani emberek, a kukoricás néni, Jorgosz, a mazsolás bukta és természetesen Kata „anyánk” miatt. Akinek nagyon szeretnénk megköszönni, hogy ilyen kedvesen, humorosan, segítőkészen állt hozzánk és igazán családiassá varázsolta ezt a pár napot a számunkra. Olyanra, amiket még hosszú hónapokig fel fogunk emlegetni az összes beszólással, humoros történettel és kirándulással együtt.
Mindent köszönünk!
millió puszi Timi, Lau, Szöszi és Dina
Az lenne a kérdésem,hogy Sartin van e piac,mert én imádom a görög piacok hangulatát. Az lenne még a kérdésem,hogy ha kérhetnék egy tanácsot arról,hogy melyik oldalon tudnánk megnézni,hogy mégis kb milyen időjárást jósolnak szeptember végére? Válaszod előre is köszönöm és további szép estét! Üdv. Klári 